KTM logo

Revelator
Alto

Macina
Prowler

Myroon
Master

Revelator
Alto Elite

KTM 2021

Új modellek

Katalógus / árlista

Már rendelhető!

Salzkamergut Trophy 2014

Salzkamergut Trophy 2014

Salzkamergut_02

A KTM Teszt Team-ből ezúttal nem egyedül voltam Bad Goisern-ben, mivel Prájczer Peti is itt volt, csak ő a pénteki Eliminator versenyre érkezett, hogy megmutassa az egyébként világszínvonalú mezőnyben, hogy igenis van itt keresnivalója. A pálya nem volt túl komplikált, a de az egyetlen, kb 50cm farönkökből épített akadályban sokaknak beletört a bicskája, de még a legjobbak is csak úgy mentek át rajta, hogy azt rossz volt nézni…de tényleg! Na nem így Peti…ő stílusban ugrotta (a többiek nem is ugrották, ugyebár) át az egész akadályt! És nem haza beszélek, de ezt tényleg jó volt nézni…ott mindig el is lépett a többiektől. Az időmérőn 55 indulóból a 4. legjobb idővel jutott tovább , majd a 32-ből a legjobb 16 versenyző közé a legjobb idővel került a selejtezőből. Végül a legjobb 8 közé kerülve a 7. helyet szerezte meg, ami mindenképp elismerésre méltó!

Salzkamergut_04

Ez a vidék képes minden évben más arcát mutatni. Volt már rekkenő hőség, kis eső, majd napsütés, esőből havazás, versenylefújással, és még sorolhatnám, ami az elmúlt 8 évben itt ért. Ez azért jó, mert így sosem unja meg az ember. Az idei variáció a "végig esik, néha szakad" volt, hó nélkül. Visszagondolva, nem tudom mit élveztem ezen, mert az első 1100m-es hegy tetején, amikor a szemüvegem felvettem, rögtön le is vettem, mert nem láttam át rajta (később el is veszett, mint a kulacsaim:), és már ekkor teljesen átázva próbáltam felvenni a ritmust a helyenként 5 Celsiusban Azon túl, hogy alig láttam, tényleg nagyon jól éreztem magam végig. Próbáltam nem széthajtani magam, és nem görcsölni. Tavaly 6 óra 4 perc 59 másodperc volt az időm, közel ideális körülmények között. És, hogy miért lényeges ezt ennyire pontosan tudni?? Csak azért, mert idénre a cél a 6 órán belüli idő volt. Ehhez képest sikerült 29, azaz huszonkilenc másodperccel rosszabbat mennem idén. El sem hittem…:)

Salzkamergut_05

Na jó, túl fogom élni, csak bosszantó kicsit, de majd ráfogom az esőre, és hogy nem láttam, meg, hogy a szemüvegem is, és a kulacsok, a merevvilla… na jó, ennyi volt bennem, az az igazság. Legalább jövőre biztos itt leszek megint!:) Amúgy nem megy az a fránya 6 óra, addig nem indulok az 'A' táv 200+ km-én, az tuti. Ja igen, az verseny. Mint ugye már kiderült, gyorsabb nem lettem mint tavaly, de furcsa módon az első hegy kivételével (3 nagyobb volt össz) nemndom, hogy is igazán hajtottam. Tartalékoltam. Hátha idén is felmegy a sóbánya 30%-os emelkedője a nehezebb áttétellel is. Nem mondom, hogy dalolásztam közben, de sikerült, és jól le is szakadt a kis nemzetközi grupettó (ők tolták inkább) rólam, akikkel bandáztam már 1 órája.:) Persze később utolértek, mert rövid időre megrogytam, de aztán megint beálltam hozzájuk. Itt már nem nagyon beszélgettünk, csak vártuk, hogy a Rossalm (1500 mb pontja, a pálya legmagasabb) után gurulhassunk kicsit. Azt még nem is említettem, hogy a tömegcsökkentés érdekében (ha már túlsúlyos vagyok:) beáldoztam a rugózást, és merev villával indultam, mert az csak 500 gramm, és és az annnnnyira nagyon jóó!!!:) És tényleg…nem éreztem hátrányát, mondjuk nem is túl technikás a nyomvonal, és a győztes is merev villával ment, mint kiderült később.

Salzkamergut_01

Miután a Gosausee-hez leszáguldottunk, jött az utolsó mászás, amit valahogy sosem tudtam élvezni…itt már mindig nagyin kész vagyok, és inkább az út melletti szedrest dézsmáltam volna, csak ne kelljen már felfelé menni. Szerencsére a vége felé összeakadtam egy osztrák fickóval, aki nagyon jó arc volt, és mesélte, hogy tavaly 200-on indult, és nagyon jól ment, de most keveset(????) edzett, és 'csak' itt indul a 119 km-en…köszi…:)) Legalább külön kategória voltunk, mert ő idősebb…köszi2!:) Gondoltam, jól van, arcozzál csak, én meg majd megmutatom, hogy kell itt lefelé menni, gyere csak utánam. Na, olyan szinten besokalltam egy kanyarban, hogy ha az a nagy kő nincs ott, akkor tuti leesek vagy 30 métert…de ott volt, így megúsztam…Gyorsan vissza is vettem az arcomból, és a tempóból is, ha már ekkora jelet kaptam…:) Megbeszéltük, hogy az utolsó, 10 km aszfalton egymást segítjük, és ez nagyon jó is volt, mert nem hiányzott volna már az egymás gyilkolászása…:)

Eredmény:

  • 29 másodperc plussz
  • boldogsággal vegyes elégedetlenség
  • Master EB: - abszolút

ps.: Másnap azért Süle Robikával elmentünk egy kissebb, 65km-es levezetésre a környező hegyekbe, alig 2500 m szintet gyűjtve:) a Loser nevű hegy többszöri, több oldalról való megmászásával, hogy aztán ipari mennyiségű Kaiserschmarrn-t és "nemtudjukmiezdefinom" serpenyős hegyi étkeket faljunk fel a hegytetőn a hüttében.:)

Gratulálunk a KTM Magyarország nevében!